Pozsgai Zsolt író, rendező honlapja

Augusztus 13-án mutatják be Szegeden, az Újszegedi Szabadtéri Színpadon a KÉK-LILA NYÁR című darabomat Hegedűs D.Gézával a főszerepben Telihay Péter rendezésében. Nagy öröm, hogy Géza elvállalta az idős Jávor Pál szerepét, emberemlékezet óta szerettem volna, hogy egyszer dolgozzunk együtt, és ez most megadatott.  Jávor többször előkerült már a műveimben, nem véletlenül. Meghurcoltatásának naplója alapkönyveim közé tartozik. A darab története egy csodálatos, sírig tartó házastársi szeretet - és egy barát halálos árulása körül forog.

Nehéz és veszélyes döntés volt Stohl Andrást felkérni most Janus megformálására, /még családon belül is “ajtócsapkodásokkal” járt/. Ám remélem, a létrejövő film majd igazol. Számomra most is csak az a fontos, hogy úgy “szólaljon meg”, olyan legyen, amilyennek a darab írása közben képzeltem. Andrással kapcsolatban is csak a “ színész” tartozik rám.

A többi már a bulvár, a beirogatók  és az ellenségeim dolga.

Végre! Vasárnap kezdjük el forgatni a Janus című színművem televíziós játék változatát a Veszprém melletti Kádártán. A műemlék vasútállomás ideális helyszín a furcsa történelmi kalandhoz, mint rendező igyekeztem az előkészületek során maximálisan kihasználni az állomás lehetőségeit. Közel egy hétig forgatunk, az eredeti, színházi szereposztáshoz képest jelentős változással - de hogy mi ez a változás, az maradjon egyelőre titok, meglepetés. Győri Márk az operatőr, akivel a Szeretlek, Faust-ban olyan nagyszerűen dolgoztunk együtt, az örök barát Eöri Szabó Zsolt, mint vágó, és rendezői lelkiismeret - Ozorai András producerként őrködik az öreg gyerekek fölött. Húros Annamária tervezte és szedte össze a jelmezeket, igazi, beszélő ruhák lesznek. És bár nem egyszerű egy működő állomáson forgatni, bízom benne, hogy a hangulat ugyanolyan lesz, mint a végeredmény. Alkotó, értékekkel teli - mégis könnyed, emberi. Janus Pannonius és Mátyás király, ezúttal kültelki hajléktalanokként ugyanazzal a problémával küzdenek, mint a maguk korában - az Áruló és az Elárultatott viszonyával, mely ezúttal tragikus véget ér.

 De csak a filmben.

Szeptemberben még Gerendás Péterrel együtt örültünk, hogy újra lesz egy közös bemutatónk “ A tenger szerelmesei” után, immár a Thália Színházban. Eleve dalszövegekkel írtam, mert zenében és táncban képzeltem el.Olyannak, aminek mindenki örül, a közönség, a színészek. Amolyan nyári, kicsit pikáns, latinos, ráadásul Coelhotól, akit világszerte, így nálunk is sokan kedvelnek.

Már az olvasópróba után tudtuk baj van:mi nem ezt, nem így írtuk.

Nem hiszem, hogy megoldás letiltani egy előadást, hiszen az sok-sok ember munkája.Még akkor sem, ha bőven lett volna indokom rá már a  székesfehérvári Copperfieldnél is. Nem tudom mi volna a megoldás, így egyenlőre marad nekem a szomorúság, és “elviszem a balhét”.

De innét kérlek Benneteket kedves Színházigazgatók: tőlem kérjétek el a szövegkönyvet, mert a közönség miatt  is én ezekből a darabokból még szeretnék előadást látni.

Június 2-án bemutatták Paulo Coelho TIZENEGY PERC című regényéből készült színpadi adaptációt, mely adaptáció az én nevemen fut. Csak sikert kívánhatok a színészeknek és a rendezőnek -de ennek az előadásnak nincs sok köze az általam írt szövegkönyvhöz. A rendező és dramaturgjai úgy gondolták, hogy az én megkerülésemmel jobb, érvényesebb anyag keletkezhet - de sajnos az átírásról nem értesítettek. Gerendás Péter fantasztikus dalokat írt eredetileg, sajnos azok közül sem hangzott el mind, sőt a fele sem, az sem teljes terjedelmében. Azt szokták mondani, majd ítél a közönség és az utókor.  Magyarországon régi hagyomány, hogy a rendező és környezete bármit megtehet egy irodalmi anyaggal, jelen esetben egy színpadi művel - következmények nélkül. Szívesen vennék részt egyszer olyan előadás létrehozásában, ahol az eredeti mű, és a teljes zenei anyag színre kerül. Talán sikerül egyszer.

Várhatóan május utolsó napjaiban lesz a bemutatója a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a “Szeretlek, Faust” című tévéfilmnek. Végeztünk az utómunkákkal, és úgy gondolom, értékes filmalkotás született, melyhez nagyban hozzájárult a tökéletes színészi játék, és a költői, szabad, tehetséges képi munka, Győri Márk műve. És természetesen az érzékeny, emberi finomságokkal tarkított vágói munka, Eöri Szabó Zsolttól. Időben értesíteni fogok mindenkit a bemutató pontos időpontját illetően.